Régi vicc:
Előállítom ezt a gyanús alakot. Kérdezem, hogy mi van a táskájában, erre azt mondja, hogy dzsem. És az van ráírva, hogy jam. Közben meg lekvár van benne.
Újabb változat:
Azt mondja, hogy békön. Mikor az van ráírva, hogy bacon. És kolozsvári szalonna van benne.
Azt mondja, hogy szájdör. Pedig az van ráírva, hogy cider. És almabor van benne.
És megtaláltam a tolltartót! (Kép baloldalán a japán betűs fekete doboz.)
Be volt szorulva egy fiók aljába.
Még jó, hogy nem vettem.
De nem is láttam sehol bádog tolltartót.
Nézek valami egyenes vaslapot, amivel lehet söpörni a szemetet az asztalról, lekaparni az égést a sparherdről, vágni zöldséget és ugyanezt lapátolni a serpenyőbe belefele. Majd valami kőműves szerszám lesz megfelelő. Spakli van 12 cm élhosszal, de az csak néhány feladatnak felel meg.
És vettem Keserű Méz nevű kézműves sört. Fóton főzik. Flamich Gáborral találkoztam Metróban, mondta, hogy kicsit nehézkes a cég. Hát tényleg az. De még csak most fut föl. Fáy présháznál van a sörfőzde, de ott - egyenlőre - csak nagyban árulnak. A faluban SörApu nevű kocsmában lehet venni legközelebb. Van üveges: az elég drága és még a betétet is meg kell fizetni. Próbának kértem flakonba. Negyed óráig tartott a kimérés, és közben eldobott a csapos másfél liter habot.
Mivel szűretlen, tényleg mézszínű. Kellemes komlós az íze. De ahhoz képest elég drága, hogy szűretlen.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.