Periratok (vagyis értelmes és művelt emberek által Magyarországon hivatalosan lejegyzett boszorkányos események) elemzése az Újkor első 3 századából. Amerika „felfedezésé”-től, közelebbről Mátyás király halálától Mária Terézia uralkodásáig tartó időszak több száz pere van feldolgozva; kitekintéssel egész Európa korabeli hasonló peranyagaira, és ezek feldolgozásaira.
Pócs Éva
Élők és holtak, látók és boszorkányok
Budapest, Akadémia Kiadó 1997
ISBN 963 05 7332 6
A perek nem „boszorkányság” miatt indultak. A boszorkányos tevékenységet (rontás, javítás, keresés, látás, jövendölés) általánosan végezték, egyházi személyek is (ezek legeredményesebbjeit később akár szentté is avatták). A vád azt állította, hogy a boszi nem Isten nevében, hanem az ördöggel cimborálva tevékenykedik. A vádlottak pedig azzal védekeztek, hogy Isten vagy szentek támogatásával működtek. (Persze voltak szélhámosok is, azok ügyeit más eljárásban folytatták.)
A vádak az álomrontástól egyes területek gazdasági tönkretételéig terjedtek.
A szerző szerint közvetítő/mediátori tevékenységet végeztek a vádlottak a nép és a szellemvilág között. A szellemvilág az al- és felvilág védszellemeiből, jó és gonosz halottak szellemeiből, démonokból és angyalokból állna.
Vannak a boszorkányok, akiket nekromantáknak neveznék. Elsősorban a szellemeket bűvölik és bájolják. Mesében ilyen a gonosz mostoha, vagy Holle Anyó. Másik nagy csoport a táltosok, akiket alakváltóként írnék le. Ők küzdenek a boszorkákkal, démonokkal vagy más táltosokkal. Népmesékben például táltos a segítő beszélő ló, az árvát őrző veres tehén, a kígyó király lánya.
A dolgozat még a derék tótok és szorgalmas svábok betelepítése előtti pereket dolgozza fel. Ennek ellenére Szerző megállapítja, hogy a szláv és germán területeken gyakorolt boszorkány és táltos rítusoknak teljesen megfelel a Kárpát medencei eredeti népi mágikus gyakorlat. A magyar sámáni ritusokra nem lehet ráhúzni a halszagú finnugor (vendéglátóipari) ugrabugrát.
A tábortűznél dobokkal idétlenkedő hülyegyerekeket pedig nyugodtam ki lehet nevetni. Ezt én írom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.