Eltévedve a jó és a rossz kertjében.

2020-06-08 arckrém

2020/06/08. - írta: Kárász

Kis koromban aranyos, szőke kisfiú voltam.

Csodáltam a felnőtt férfiakat. Végig harcolták a háborút oda-vissza Don kanyar, aztán zsíros kenyérért újjáépítették az országot. Szálkás izmaik voltak, arcuk szikár és barázdált. Állandóan cigiztek.
Süttettem az arcomat, víz nélkül borotválkoztam. Kitartottam a fejemet a vonaton, hogy nekem is olyan érdes legyen az arcom, mint a mozdonyvezetőknek. (Nem cigiztem.)

És gonosz, kopasz, öreg ember lettem.

Kenegetem az arcomat nappali és éjszakai krémmel, mert a nép útálja az öregeket.

Lett a homlokomon hirtelen egy feketésbarna, szabálytalan folt. 2-3 milliméter vastag. Olyan, mint Géher Feri bácsi nyakán. Bekentem vérehulló fecskefű nedvével, de nem lett kisebb. Belenyugodtam, hogy vége a táncnak. 

De azért a nappali és éjszakai krémet továbbra is fölraktam.

És a folt 5 vagy 6 év alatt elsimult. Alig van nyoma.

A krémekben lévő tartósítószer gyógyíthatott meg, mivel semmiféle gyógyszert nem szedek.

Könyököm kezdett pikkelyesedni. Ezt is megszüntette a kence.

A tartósítószereket nem kéne annyira üldözni. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://karasz.blog.hu/api/trackback/id/tr7715755412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása