2016-03-08

Shojal elfogása

Hegyvidék, ritka gyertyános bükkös. Ronda novemberi idő van, fúj a szél, vékony szálakban szemetel az eső. Hegygerincen mungekarok guggolva leselkednek, kutyákkal.

Szemben, a gerinc egyik nyergében mesterséges, négyszög alakú tér. Oldalai mellett lépcsősorok könnyítik a fellépést. A négyszög közepén egy vörös kövekből épített henger alakú bazilika. A tető 2 aranyszínű gyűrűvel indul, majd toroidokkal szűkülve egy lanternában fejeződik be, amit egy félgömb takar. Csak egy kapuja van, ami az oszlopokkal tagolt belső térbe nyílik.

Kígyószisz bezörget a szentély zárt kapuján, Logan tartja a babát. Kinyílik egy kis ablak, kinéz Shojal.

- Nem látjátok a táblát? - Becsapja az ablakot.

Nézik a táblát: „Bebocsátás csak előzetes egyeztetés után.” Kisebb táblán: „Rendkívül sürgős esetben zörgessen a hátsó ajtón.”

Kígyószisz halántéka bekékül, nyaka pikkelyesedni kezd. Nagyon ideges, sziszeg.

Hátra mennek. Logan bezörget egy véletlenül meglátott ajtón. Kinyílik egy kis ablak, kinéz Shojal.

- Mi az a rendkívül sürgős?

- Gyermeket hoztunk bemutatni.

- Sürgősségi díj?

- Itt van a kosárban.

Shojal kinyúl az ablakon, beveszi a kosarat, aztán becsapja az ablaktáblát.

- És a babát mikor mutathatjuk be?

- Már láttam. Tűnjetek el.

Kígyósziszt elönti a méreg, szitkozódik, rugdosni kezdi az ajtót. Logan nézi, aztán elrángatja. Indulnak vissza. Kígyószisz lassan lehiggad.

Kanyar mögött találkoznak Tüskével, a zolikkal és sok mungekarral.

- Itt valami nem stimmol. - mondja Kígyószisz. - Te! Igen, te!

Egy zolira rivall. Az körülnéz, hátha másnak szólt a „te”.

- Azonnal menj az útelágazáshoz, állj középre és kezdjél káromkodni.

- Az menni fog. Ilyen szar időben…

- És ha jön valaki, azonnal küldd ide.

- - -

A bazilika belül is koncentrikus körökben van elrendezve. A tér oszlopokkal tagolt. Felső világítást biztosít a lanterna, minden jól látszik. Középen egy oltár. A falfülkékben 2 szobor van, Füstös és Orda megkövülve.

Shojal vigyorogva megy a szentély belső kerengőjében. Füstös és Orda szobra a szemével követi. Shojal az oltárra borítja a kosarat. A gyümölcsök, husik, sütik szétgurulnak. Egy kerek üveget (olyan: mint az unikumos) az utolsó pillanatban kap el, mielőtt leesne a földre. Kitekeri a dugót, jót húz az üvegből. Ízlelgeti, forgatja a szájában, mielőtt lenyelné.

Leveszi haj- és szakállparókáját. Feje teljesen kopasz, szemöldöke sincs. Festve volt, de most a parókával elmázolta. Az oltár mellé húz egy széket. Leül, és újra meghúzza az üveget. Aztán keres az oltár szekrényében egy megfelelő poharat, az asztalra teszi, és szertartásosan tölt magának.

- - -

Zoli-16 rohan le a hegyoldalon. Megcsúszik, de sikerül megtartani az egyensúlyát. Leszalad az út rézsűjén, fönnakad az árokban. Fölkászálódik az útra. Megigazítja a felszerelését. Kiméri, hol az útelágazás közepe és dobbant egyet.

- Hogy az a hétfátyolos, pusztába merengő, …

Egy boszi süvítve csap le az égből, alig bírja a seprűjét egyenesben tartani.

- Mi van, mi olyan fontos, katona?

- Sziszi arra, menjél, gyorsan.

Boszi el, a közben bestukázó újabb három boszi követi. Katona újra beméri az útelágazás közepét.

- Hol is tartottam? Ja: hogy az a hétfátyolos, pusztába merengő, mohás szakállú, …

Kábé 18 boszi csap le gyors egymásután. Zoli-16 mutatja:

- Arra húzzatok, ha érdekel, mi van Sziszivel. Na szóval: hogy az a hétfátyolos, pusztába merengő, mohás szakállú, odvas puttonyú, …

Újabb csapat boszi csap le.

- Most már abbahagyhatod, nem jönnek többen.

- Na jó. Húzzatok gyorsan Földanya szentélyéhez, mindjárt én is megyek.

Boszik levegőbe emelkednek, katona nekivág a rézsűnek, közben megint kezdi az invokációt, de sajnos nem hallhatjuk a végét, mert a kép átmegy óriási nagytotálba, méghozzá felülről.

Rengeteg boszorkány repked seprűjén a szentély fölött, mint a méhek rajzáskor.

- - -

Shojal meredten nézi a poharát, ittas. Az asztalon levő egyik tojás héja megreped, egy kígyó bújik ki belőle. Az oszlop mögül is kígyók tekerednek elő. Az oltár alól is.

- Hú de erős ez az ital. Máris delériumom van.

A kígyók egyre többen vannak, rátekerednek Shojalra. Próbál ellenállni, de ledöntik a lábáról. A földön fetreng, nem bír a szorításból szabadulni. Egyre nagyobb kígyók veszik körül. Felemelkedve tüzet fújnak rá.

Tüskéék betörik a kaput. Betódulnak.

A kígyók tűzlehelete körülfolyja Shojalt, de nem tesz kárt benne. Férfiak körülállják őket. Kígyók újabb levegőt vesznek, de nem tudnak tüzet lehelni. A kígyók visszaalakulnak nőkké. Vagyis boszorkánnyá. 

- Minden mana elszökött.

Logan előveszi jelvényét, és körbe mutatja.

- Ezt az arcot letartóztatom.

Boszorkányok egy emberként tiltakoznak.

- Nem érdekel!

- Pusztulnia kell a szentségtörőnek!

- Földanya szentélyének őre csak nő lehet!

Kígyószisz Shojal arcába hajol, kígyószemmel nézni kezdi. Kígyónyelvét párszor kiöltve körbeszimatolja.

- Ez nő, nem kell megölni.

- Nem hisszük.

Letépik a ruháját. Shojal tényleg nő, láthatóan már rég túl van az első meglepetésen. Kopasz, pár tíz kiló felesleget sikerült felszednie, de akkor is nő.

Az alsó szinten több szoba van: raktárak, konyha, laboratórium, könyvtár, újabb lejárat. Tüske fáklyával a kezében nyitogatja az ajtókat, zolik és mungekarok követik, minden mozdíthatót összeszednek.

Tüske egy sarokban fölnyit egy kosarat. A kosárban egy kb. 30 centiméteres szobor van. Zöld, rücskös kő. Olyan, mint a willendorfi Vénusz, csak rengeteg csöcse van.

Tüske a szobrot az oltárra helyezi. Az idol talpa pontosan illeszkedik az oltárlapon lévő mélyedésbe. Tüske próbálja a szobrot elengedni, de nem tudja.

- Ragyogó!

Testét borostyánszínű fény világítja át. Behunyt szemmel áll, amíg a ragyogás tart. Aztán lerogy az oltár elé.

A kővé változtatott lovagok ekkor megelevenednek. Kiesnek a falfülkéből, térdre rogynak. Kicsit lassú a mozgásuk, minden ízületük fáj. Boszik szakértő szemmel méregetik a testfelépítésüket és nemesebb szerveiket.

Közben a legénység felhordja a pincéből a zsákmányt. Több kupacba rakják: templomi felszerelések, vegyszerek, fegyverek, bizbazok.

A lovagok összeszedik ruhájukat és felszerelésüket. Kezdenek felöltözni.

A boszik kiszedik a templom felszerelését a kupacból, és a helyükre teszik.

Logan nézi a vegyszereket és érthetetlen tárgyakat. Szemmel láthatóan Shojal bigyói: könyvek, kicsiny szobrok, szelencék, ékszerek. Odahívja a zolikat.

- Ugye, ilyen rúnákat firkálnak a szerzetesek a menedék falára?

- Úgy van, százados.

- Ilyeneket, százados. Olvasni nem tudjuk őket, de ilyen az alakjuk.

Logan örömében chuck berry táncot mutat be, amikor rájön, hogy milyen nagy fogás Shojal. A lovagok tanácstalanul nézik. Nem véletlenül előttük fejezi be a pógozást egy hátonpörgésből spárgába ugrással.

- Viszem a vénasszonyt.

- Hova?

- Kis Téli Zöldbe.

- Ha megengedem!

- Ne már! Légyszi, légyszi!

- Miért engedném?

- Kérj valamit!

- Tüntessed el a holafákat!

Kézbe csapnak, Kígyószisz is ráveri a tenyerét az összekulcsolt markokra.

Logan nagyon vigyorog.

- - -

Hegytetőn álló kolostor bejáratánál Füstös mutogatja a Shojaltól elszedett vegyszereket és kegyszereket a szerzeteseknek. A lovagok távolabb állnak, látszólag közönyösen. Heves alkudozás után létrejön az üzlet. A szerzetes kihozzák a megalkudott árat, beviszik a vegyszereket. Kapu bezáródása után Füstös örömtáncot kezd járni.

- - -

Falakon a plafonig könyvespolcok. Háttérben olvasópadok. Helyek harmada van elfoglalva olvasó csuhásokkal. Az ablakokkal szembeni falnál egy jelképes oltár áll égő gyertyákkal.

Előtérben egy asztalnál ül Tüske és Füstös, a másik oldalon egy gnóm könyvtáros és a könyvtár félszerzet tulajdonosa Stölzle Lausitz, aki Kalmár püspöke. Tüske hanyagul forgatja bal keze ujjai között a macskaszemet.

A gnóm érdeklődéssel nézi a két könyvet. A püspök olvasógyűrűjét forgatja, és Tüskééket figyeli.

- A könyvek árkánul vannak írva. - mondja a könyvtáros. - A kisebb egy 200 éves imakönyv, nincs meg nálunk. A nagyobb feltehetően szakácskönyv. Össze van firkálva, de szép iniciálék vannak benne. Megvehetnénk. Mondjuk 18 aranyért.

- 1 kiló smaragd az ára. - így Füstös.

- Na jó, 36 arany.

- 2 kiló smaragd. - válaszol Tüske.

- Nem téged keresnek Asoktara pretoriánusai? - szól közbe Stölzle Lausitz.

- 3 kiló smaragd.

- Ne bohóckodj, innen már nem viszed ki a könyveket.

Az olvasók közül többen felhajtják a csuklyájukat, és az asztal köré állnak. Ők zolik, természetesen. A többi olvasó elsunnyog.

- 1 kiló smaragd. - javasolja bátortalanul Stölzle Lausitz.

Tüske kitépi az első lapot a nagykönyvből, és látványosan elégeti az oltár gyertyájánál. A gnóm a fejéhez kap.

- 4 kiló smaragd.

- 1 kiló smaragd.

Tüske sóhajt, kitépi a második lapot a nagykönyvből, és elégeti az oltár gyertyájánál. A gnóm sírva fakad.

- 5 kiló smaragd.

- Rendben, megegyeztünk! Ne merj több oldalt kitépni! - rikkantja Stölzle Lausitz.

Tüske és Stölzle Lausitz kezet fog az asztal fölött. Tüske félre rúgja az asztalt. Nem eresztik el egymást. A gnóm kiszalad.

Szolgák behoznak egy ládát és egy mérleget. Füstössel kimérik a smaragdokat. Füstös behátrál a zolik közé. Tüske elengedi Stölzle Lausitz kezét, és térdre veti magát. A püspök megáldja Tüskét, majd a zolikat.

Tüskéék távoznak. Az ajtó csukódása után Stölzle Lausitz és a könyvtáros kacsatáncot kezd járni.

- - -

A városi piacon Tüske vesz három kurlekart. Magának, Füstösnek és Ordának. Természetesen felszereléssel. Felülnek, fegyelmezik az kurlekarokat, aztán kikocognak a városból. Egy Mutarder színeibe öltözött pretoriánus leszólítja az elégedett lócsiszárt. (kurlekarcsiszárt.)

- - -

A csapat gyors lépésben halad a pusztában. Megállnak, távcsövezni kezdik a horizontot.

Kör alakú maszk a képmezőn (=ebből kellene azt gondolni, hogy a távcsőben látni a képet). Hatalmas marhány csorda vonul port kavarva. Az állatok oldalán fehér tibi felirat van elszórva. Vagy fűzöld a bőrük, barna BOCI felirattal. Vagy zöld, sárga Sport felirattal. Vagy izabellasárga, sötétkék BALATON felirattal (attól függ, hogy melyik csokigyár száll be a filmbe anyagilag).

Mindenki távcsövezi a porfelhőt a horizonton.

- Ezek pont jó irányba kódorognak.- morogja Füstös.

Hümmögnek.

- Indulj! - vágja rá Orda.

Füstös rámutat öt zolira, aztán elindul rövidvágtában a porfelhő felé. A kiválasztott zolik követik.

Füstösék megállítják a több hosszú „libasorban” sétáló marhány tömeget. Csordává terelik, aztán ostorcsattogtatással ügetésre fogják.

Egyszemű óriás bóklászik a pusztában. 4 méter magas, másfél tonnás. Vastag bőre redőkben lötyög, mert már régóta tart a száraz évszak. Szóval nem olyan, mint a királyfitán hófehér paripán. Meglátja a porfelhőt, szembe indul vele.

Amikor a marhány csorda már jól kivehető, tízszarvas fejét előre szegezve futólépésre gyorsít. Rákollókban végződő karjait mellmagasságba tartva leszegett fejjel szalad szembe a vágtázó csordával.

Füstös rendesen oldalba sarkantyúzza kurlekarját. Az az ösztökélés hatására ugrik egy kisebb ifjúsági rekordot mind magassági mind távolsági értelemben. Az egyszemű leszegett fején landol, majd végig vágtat a hátán. Egyszemű belefúródik a földbe, fejét a jól beágyazott szarvak szilárdan lehorgonyozzák a kiaszott talajba.

A csordaösztön arra készteti a sorban következő marhányokat, hogy felülmúlják az élen haladó teljesítményét. Mivel terhet nem hordanak, általában nagyobb magasságból érkeznek az egyszemű tarkójára. Vagy hátára.

Sereghajtó zoli jobban ráér, ezért szétrúgatja marhányával az egyszemű hadonászó ollóját. Csak az egyiket, mert nem akad a csordától nagyon elmaradni.

Mire egyszemű kiszabadítja a földből a fejét, a csordából csak egy távolodó porfelhő látszik. Sóhajt egyet, és leül. Bömböl és port köpköd.

Kisebb folyó csordogál 6 méteres partfalak között. Csorda megtorpant a partfalnál. Füstös és 2 zoli több szökelléssel leugrat a vízbe. A víz mély és a sodrása is erős. Füstösék úsztatnak az árban, csorda a parton követi őket. Kinéznek egy szélesebb és menedékes partszakaszt. Odavergődnek. Találnak egy gázlót, de egy zoborzonhorda dagonyázik benne. Zolik tehénszarv kürtön elfújják a Sári Józsefnek az Időmalom, avagy a kánon művészete  No.8. című  díjnyertes művét. A zoborzonok méltatlankodva feltápászkodnak, és eltrappolnak a pusztába. 

Többi zoli a csordát odatereli.

Két nagyobb bikát a gázló fölé és alá állítanak, aztán a csordát átterelik a túlsó partra. Közben az alsó oldalra állított bikát lehenteli egy csoport szarvaskrokodil. A csorda nagyobb sebességgel halad a vérengzés mellett, de több áldozat nincsen.

Erdőszélen, este mungekar járőr távcsövez egy fáról. Meglátják a porfelhőt. Jobban megnézik. Vadul vuvuzelázni kezdenek.

Vuvuzela szóra a mungekarok abbahagyják az esti ultiversenyt, és a szertárhoz rohannak. Karámoszlopokkal tölcsér alaprajzú kerítést építenek, ami a banzájgödörbe torkollik.

Banzájgödör arénaszerű természetes völgy. Aljában focipálya nagyságú sík küzdőtér van, egy bejárattal. A bejáratra kapu van építve. Az oldala viszonylag meredek rézsű. Itt talajlépcsőzéssel és farönkökkel nézőteret alakítottak ki.

Mungekarok rohangálnak karám-rudakkal, körbezárják a küzdőteret.

Dübörgést hallani, egyre erősebben. A küzdőtér kiürül, mindenki a rézsűre szalad.

Bevágtatnak az első zolik a csorda élén. Körbevezetik a fáradt állatokat. Miután Füstös és a hajtók is befutnak, mungekarok lezárják a főbejáratot. A csorda körözve jár az arénában. Lecsillapodik, ügetésből lelassul járásba, majd lihegve megáll.

Füstös leugrik a nyeregből. Mungekar vének körülveszik, nagyon megdicsérik. Egész falu a rézsűről mustrálja a marhányokat.

- - -

Dombok. Egyik domb aljában rézsűs lezárású ferde kapubejárat van. Körülötte a növényzet már megújult, nyoma sincs a sárkányos ütközetnek.

Tüskéék a kapuig ügetnek. Tüske leszáll. Odamegy a kapuhoz. Hármat dönget.

- Bámelek! - Hármat dönget.

- Bámelek! - kiáltják a lovagok.

- Ha nem manó az anyád, (hármat dönget)

- Minek eszel tarhonyát? - kiálltja mindenki.

Tüske három hatalmasat dönget utoljára.

A csoport mögött kifúrja magát a földből egy bámel. Nagyon halkan.

- Csönd legyen!

Meglepődve hirtelen megfordulnak.

- Mit zavarogtok ittend?

- Jöttem a királynőhöz.

- Jelszót!

- Éjben Kacagó!

A kapu kitárul. Gyalog bemennek.

A trónterem ragyog. A sárkány garázdálkodásának minden nyoma eltűnt. Mindenhol bámelek hemzsegnek. Kosarakban petéket visznek ki.

A királynő kábultan ül a trónuson, szeme lehunyva. Rendesen megvénült az eltelt idő alatt. A herék körülötte repkednek. Egyik sem azok közül való, aki ott volt a trón elfoglalásakor.

Belépnek a lovagok. Bámelek veszik körül őket. Állandóan körülöttük maradnak a továbbiakban, tisztes távolságot tartva.

- Élj sokáig és egészségben, Éjben Kacagó királynő! - köszön Tüske.

- Látlak téged! - fogadja kábultan Kacagó királynő. - Földanya áldása van rajtad? Első, segíts neki!

Egyik here leereszkedik Tüskéékhez, lebegni kezd Tüske arca előtt.

- Ki vagy? Miért zavarsz?

- Királynőd megismert. Jöttem a bérünkért.

- Miért?

- Ami abban a teremben van. A bérünk.

- Ott nincs is terem.

Tüske megdöngeti a falat. A vastag felrakódott viaszréteg leesik, láthatóvá válik egy kapu.

- Itt helyeztük el a tőletek kapott bérünket megőrzésre. Add át!

- Fogalmam sincs, miről beszélsz. Tudod igazolni?

Tüske kikaparja a kapubálványt, lefeszíti róla a fémlapocskákat. A herének adja. Ezután Füstöstől és Ordától elveszi törött dögcéduláikat, és sajátjával együtt a herének adja.

- Ez jó. Tényleg illeszkednek. Egymás darabjai. Ha azt is elmondod, hogy mi van bent, akkor vihetitek.

- Szekereken haditartalék: pajzsok, vértek, íjak és nyilak, kardok, sisakok és a többi. Összesen tizenöt szekér.

Bámelek letisztítják és kitárják a kaput. Aztán bemennek a mocsokban utat söpörni.

2 centi vastag szürke por borít mindent. A sepréstől hatalmas porfelhő keletkezik, de a huzat hamar kihúzza. Tüske megáll a bejáratnál. A here elindul egy lámpást tartó bámellal, számolja a szekereket. Visszajön.

- Rendben. Vihetitek.

• Tartalomjegyzék
• Előző rész
• Következő rész