Tatai Patara, szombat. A törökök győznek. :-(
Mármint szombaton. Képek itt.
Tavalyihoz képest kétszer annyi arc jött mindenhonnan Európából vitézkedni. Alig férnek föl a fényképekre. Nekem főleg az oroszok tetszettek. Egyik képen kiböktem (kiböktünk) egy szomorkodó kislányt véres orral:
A fényképeken vissza tudtam követni, hogy mi történt. Egyik összecsapásban a társai hamarabb vonultak vissza, és a janicsárok kiosztottak neki egy vágást fejre. Ő meg nem volt talán a hárításra felkészítve. Az előadás vége után a janicsár csapat testületileg felvonult, hogy sajnálkozását kimutassa. A muskétások vezére karddal tisztelgett és elfogadta a megkövetést. Ezt sajnos nem bírtam lefényképezni. (Türelmes olvasó a fényképek között megtalálja az ide vonatkozó kinagyításokat.)
Lengyel hagyományőrzők vámot szedtek táboruk megnézéséért. Ezért bosszúból jól lefényképeztem őket Ágival.
Vettünk különböző vásárfiákat. Magyar kézműves sört, turmalinos és tenyésztett gyöngyös nyakláncot, (teáskanna nem volt). És magamnak ezt a sárkányos fülbevalót. Mivel nincs a fülem kilyukasztva, én az ilyesmit a hajtókámon hordom.
Jövőre is elmegyünk. Vagy szerzünk kosztümöt és benyaljuk magunkat valamelyik csapatba: így minden napot végig élvezzük. Vagy vasárnapra megyünk, hogy lássuk végre a magyarok (keresztények) (európai egyesült vitézek) győzelmét. Most azért nem mentünk vasárnap (mint terveztük), mert Alagon lovasfesztivál volt. Erről a képek itt. És itt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.