2012-10-16

Rosszul indult a nap. Az aktatáskában eltört a kis fényképező-gépem képernyője. Pedig használhattam volna többször is. Mert Nyíregyházára utaztunk.

Ennek megfelelően jól felmérgesedtem, amikor OMV kútnál pénzt kértek a budiban. (A pénznek nincsen szaga?) Kicsit megenyhültem, hogy az árát visszaadták, mivel ott reggeliztünk. De az autópálya komplex pihenőhely üzemeltetőinek kötelessége a budit biztosítani. Ez nem köztudott. Kéne még motelt és autójavító műhelyt is tartaniuk, de nem teszik. Mert Magyarországon mindent el lehet intézni egy 5 fogásos ebéddel. Egyébként néhány helyen van úgynevezett motel, de azt a szobához tartozó leányzóval együtt lehet csak igénybe venni. Gondolom, ennek az eltűrése több 5 fogásos ebédbe kerül.

Sétáltam a városközpontban. Ezt is gyalogosították. A középületek szépen fel vannak újítva. És természetesen folyik a plazásítás. Egyiknek beültem az étkeztető részébe. Kiolvastam a Galaxis útikalauzról írt könyvet. Az Útikalauzt is szeretem, ezért vettem ki a könyvet. De nagyon sok olyan háttérinformációt is megtudtam, amit megfelelően átformálva tudok majd a Macskaszem 3.0 kiadásánál használni. 

És persze Macskaszemet is csiszolgattam. Például nagyszerű nevet találtam az egyik, eddig névtelen hercegnek. Leftover szó maradékot jelent konyhailag. Viszont franciás okoskodó átírásban kiváló hercegi családnév: l'Ephtower.

És a téli álomból ébredő holafák aszottak, mint egy mazsola. De kivánszorognak a napfényre, és zöld bőrükben felpezsdül a klorofil. Feltelnek élettel, izmuk dagadni kezd, lógó fülük felkajlásodik.

Ekkor megkért egy asszony, hogy segítsek. Egy szinttel lejjebb egy fickó vergődött a földön. Mindent a táskámba hajigálva lementem. Nem mertem semmit ott hagyni, mert a terület eléggé fertőzött volt cigókkal, akik nem rohantak segíteni, hanem az üresen hagyott asztalokat fürkészték. Szóval a földön rángatózott eszméletlenül egy fiatalember. Epilepsziásnak tűnt, de nem habzott a szája. Forgattuk, helyezgettük, hogy ne tegyen nagyobb kárt magában. A telefonja és szemüvege idegenekhez került, de sikerült visszaszerezni. Aztán megjöttek a biztonságiak, hamar urai lettek a helyzetnek. Visszamentem olvasni.

Illetve visszamentem csiszolgatni a Macskaszemet. Logan százados egyedül viszi Shojalt KTZ-be. Nincs rájuk szükség a holafák leverésénél, azt Tüske a zolik segítségével megoldja. Szóval Shojal akkor is részeg, amikor megérkeznek KTZ-ba. Ott éppen áll a bál, folyik a küzdelem a Vias Thurnullal. Csak állnak Loganék, miközben a világ kifordul. Shojal rövid tétovázás után oroszlánná alakul. Pár pestisgazdát lenyomva a menedékre ugrik, szétrúgja a hypokefált. Ez így - remélem - elég érthetetlen. De marha jó lesz a filmben.

Közben azt számolgattam, hogy egy kismama hány kört megy a mozgólépcsőn. Másfél éves fiával fölment, aztán mindjárt le. Akkor megkérdezte: megyünk haza? A kisfiú rámutatott a mozgólépcsőre. Újabb kört kezdtek. Vagy kétszázszor. 

Hazafelé megálltunk az archeopark mellett lévő vásároldában. Egy kör után beültünk a kávézóba. Én kértem egy tejeskávét, Ági egy hosszú kávét. (Nekem az ebédem hétköznap egy tejeskávé = fél liter tej, egy dupla, egy tojás és esetleg egy kupica tojáslikőr. De vendéglátóban utóbbi kettő nélkül és csak 3 deci tejjel is megelégszem.) Itt kaptam helyette egy duplát és fél deci tejet. Ági hosszú kávé helyett kapott egy duplát és fél deci tejet. Nem értettük.

Most sem értjük még.