Beszéltem Pál Gyulával. Éppen a fürjeit etette. Mert fürjtojáson él (abban nincs koleszterin). Tisztáztuk, hogy a posta ördöge kavart be, egyeztettük a telefonokat, emil címeket. Már Béla is rácsörgött, amikor aggódni kezdtem érte.
Panaszkodott, hogy alig tud vadászni, mióta Csányi Tátrai segítségével lenyúlta a vadászterületüket. Most szerencsére néha meghívják vendégnek, különben lassan berozsdásodna a felszerelése.
Együtt jár horgászni a feleségével.
Egészsége a körülményekhez képest jó.
Hív: ne kerüljük el, ha arra járunk.
Sütöttem tököt vacsorára.
Találtam megint egy fantasztikus festőt. Vilnai, Arvydas Kasauskasnak hívják:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.