Kellett nekem a kannákról áradozni! Összetört az egyik kávés kannácskám, ez:
Bröhühü ...
Elég nehéz ezt a méretet is kapni. A Kőbányai úton vettem kínaiaktól. Kisebb kézitusát kellett folytatni, mert egész készletet akartak rám sózni. Ami mindamellett hiányos volt. Már csak egy ilyen méretű kannám van, ez diszkrepanciát okoz a mosogatógép táplálása és a kávéfőzés között.
Erik tépi a húrokat. Pár dologgal foglalkozik, és még zenél is. Sors úgy hozta, hogy első 12 évében többet lehettem vele, mint a pedagógusok. Talán ennek köszönhető, hogy jó szíve van (erkölcsileg). Nagyeszű tanár jövendölte, hogy a jövőben nem lesz pénz, mindent bankkártyával kell majd fizetni. Erik megkérdezte, hogy akkor hogyan fogunk alamizsnát adni a koldusnak?
Reggel nem indult ASTRA. Bringával voltam madarasban, könyvtárban (ott jót bujkáltam Bényei elől), akkumulátorért. Most jó kemény a combom. És a hasam is kezd kockásodni, mert hasizmozok. Olyan leszek pár nap múlva, mint Arnold Schwartzenberger.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.