A tengeri elfek Égszakadás szigetcsoporton őshonosak.
Amikor éppen nem esik a szigeteken, akkor köd van. Az állandó csapadékot elviselni kellemetlen, de a növényzet nagyon szereti. Burjánzik a bambusz, a murhesz, a krokusz. A szorgalmas tengeri elfek minden művelhető földet bevetnek, intenzíven termesztik a haszonnövényeket. Amikor nem kell a földet mívelni, a csatornahálózatot javítgatni vagy az árvízvédelmi berendezéseket karban tartani, akkor halásznak vagy harcolnak. Harcművészetben kimagasló eredményeket értek el. A tudományok közül szinte csak ezt művelik. A harcművészeti egyetemre mindenki bejuthat, aki a teljesítményvizsgákon átmegy. Aztán kezdődik a nemulass. Kemény edzés és halálos küzdelmek várnak a hallgatóra. (Hallgatónak azért nevezik őket, mert ha dumálnak, akkor nagy verést kapnak.) Vizsgaszintek teljesítése között a hallgatókat több éves gyakorlatra kibocsátják a nagyvilágba. Ilyenkor be kell járniuk a Tengervilág szigeteit, hogy új tapasztalatokat szerezzenek, megismerjék más népek szokásait és kipróbálják magukat idegen környezetben. Mester szinten végző tengeri elf lovagként szolgálhatja valamelyik hadurat. Ha teljesíti a bajnoki és hősi szintet - és összekuporgatta a tandíjat - visszatérhet az egyetemre hadúri képzésre. A diploma megszerzése nem jelenti azt, hogy hadúr lesz. De akár az is lehet.
Tengeri elfeknek fekete a hajuk, nincs szakálluk. Bőrük sárga leginkább. Átlagmagasság 160 cm. (Kinai vagy japán nevük van magyar kiejtés szerinti átírással.)
Ha egy varázsló képzése befejeződik a tengeri elfeknél, csónakra száll és az üres tengeren megpróbál egy szigetet felbűvölni a talapzatról. Ha jól megtanulta az igéket, sikerül egy kis szirtet előhívnia. Aztán ahogy nő a hatalma, úgy magasodik a szigete.
Idővel néhány bujdosó elf megtelepedik a tűszigeten, és elkezdődik egy új klán története.
A tengeri elfek szívesen telepednek meg a tűszigeteken. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a sziget varázslója már elég naggyá növelte a tűt. A tűben csigalépcsőt vágnak, szintenként kisebb csarnokokat faragnak. A tű külső oldalához egyszobás fészkeket ragasztanak, melyben mindig egy-egy családanya lakik neveletlen gyermekeivel. A tűnek az aljáig alakítanak ki termeket. A vízszint alatti részen vannak a műhelyek, raktárak, közösségi hálók. A dagályszint felett van a vízi kijárat, amelyet úszó móló keretez. Itt rakodják és kötik ki a drakkarokat, bálnavadász dereglyéket és kisebb csónakokat. A tű gyökerén keresztül elérik és kitermelik a tenger alatti érclelőhelyeket. Mivel sokat kavircolnak ezekben a vájatokban, bányászati szakértelmük igen magas. Igen jó minőségű acél fegyvereket készítenek, de az egzotikus fémeket is meg tudják munkálni varázstárgy-készítés nélkül. Bár a tárgyaik nagy része értékes fémből készült, mégis úgy néznek ki, mint egy eszkimó, mert ruhájuk és többi felszerelésük bőrből és csontból van. Cserepekhez és vásznakhoz csak kereskedés vagy kalózkodás útján jutnak. Táplálékuk tengeri állatokból áll, és az energiahiány miatt szinte nyersen fogyasztják el.
Az érett tengeri elfek sorsa különböző. A fiúk a legényszállásra kerülnek, ahol mindenféle jó és rossz dolgot megtanulnak. Részt kell venniük a torony építésében és a bánya művelésében. Kapnak egy kajakot, azzal a tengert kezdik felderíteni. Az elejtett halakat és tengeri szörnyeket beadják a közösbe. Teljesítményük növekedésével egyre több szolgáltatást vehetnek igénybe. Folyamatosan jobb felszerelést és fegyverzetet kapnak. Ha megütik a mértéket a havi rendszerességgel tartott próbán, besorolják őket a toronyőrségbe, elviszik bálnavadászatra, vagy kalózportyára. Az a szívük vágya, hogy lenyomjanak egy jégsárkányt. Ugyanis a jégsárkány csontjaiból és bőréből drakkart lehet építeni. Ha valamelyikben észreveszik a mágikus hajlamot, azt a varázsló ajánlásával elküldik a Simon Mágus Egyetemre.
A nagylányok a műhelyekbe kerülnek, ahol megtanulják a tartósítástól a prémkikészítésig a női munkákat. Itt is maradnak addig, amíg férjhez nem mennek. Férjük a tű külső oldalán egy fészket épít kőből és fából a családnak, de ő maga csak alkalmilag tartózkodik itt, inkább a legényszálláson szórakozik szabad idejében. Persze a nők sem hárembe zárva élik életüket, rájuk hárul a torony védelme - ha a harcosok elkalandoznak, ők is részt vehetnek a kalandozásban és egy új telep kiépítésekor a férfiakkal egyformán kell dolgozniuk. Ha van valamelyikben affinitás a varázsláshoz, az viszont nem veheti igénybe a szervezett oktatást. Ennek ellenére néhány elf nő magától vagy valamelyik boszorkány társulat segítségével hatalmas varázslóvá válhat.
A tengeri elfek klánrendszerben élnek. Egy bonyolult totemrendszerük van, mely tulajdonképpen a beltenyészést hivatott megakadályozni. Ugyanebből a célból időnként nő és gyermekrablásokat rendeznek. Ha egy tű túlnépesedik, a fiatalok hajóra szállnak, és új otthon keresésére indulnak. Ha szerencsések, találnak egy varázslót, aki éppen akkor kezdi hizlalni a tűjét, de letelepedhetnek kevésbé népes tűszigeteken vagy lakatlan partokon, esetleg ideiglenesen egy kikötővárosban. (Azt tudjuk, hogy az ideiglenesség 40 évet is jelenthet.) (Ez nem sok egy elfnek.) Nem sok törvényük van, de azt szigorúan betartatják. A klánon belüli gyilkosságot száműzéssel, a klánok közöttit vérbosszúval büntetik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.