A bámelek bolyokban élnek dombos vidéken, hangyákhoz hasonló rovartársadalomban. A boly a föld alatt van, mélyén hatalmas csarnokokkal és raktárakkal. Álcázott főbejáratán kívül több kisebb bejárata van, és a bámelek bármikor és bárhol áshatnak újabb kijáratokat.

A boly központi személye a királynő. Őt körülveszik tízes nagyságrendben a herék. A királynő irányítja a boly önszabályozó rendszerét a herék által, miközben folyamatosan közösül velük, vagy tolja ki magából a petéket.

A petékből egy lárva mászik ki hosszabb-rövidebb érlelődés után. A földbe fúrja magát, és ott eszik mindenféle szemetet, hogy a megfelelő mennyiségű fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, sókat és nyomelemeket begyűjtse. (Gyomrában alkoholtartalmú váladék van, ezért az orkok vadásszák.) A fölhalmozás befejeztével visszamászik a bolyba, és bebábozódik. A boly önszabályozó rendszere annyi báb kikelését ösztönzi, amennyire szükség van a túléléshez, illetve amennyit a rendelkezésre álló erőforrás megenged.

A bolyok egy határozott területet uralnak. Más bolyokkal viszonylag békében vannak, de ha bármelyiknek a vitalitása csökken, területét erővel elfoglalják. A bolyok petéket cserélnek vérfrissítés végett. A bolyok dolgozóinak színe egységes, és különbözik a szomszédok színétől.

A bámelek tömegét a nemtelen dolgozók alkotják. 1,2 méter magasak átlagosan, és szárnyuk csökevényes. A királynő 2 méteres, ehhez jön a maga után vonszolt petezsák. Szárnya van és négy karja (a mintát Nacho Molina "Worls of Warcraft TCG: Throne of the tides" sorozatának naga kártyáiról vettem). A herék 80 centméter magasak, és szintén szárnyasok.

Mivel a bámelek rovarok, csontjaik nincsenek, kitinpáncél merevíti a testüket. Ezt a páncélt időnként levetik. Ha megsérült, torokváladékukkal javítják meg.

Bámel dolgozók felesleges számban vannak, így sokszor zsoldba adják őket. Előnyük, hogy vért nem kell nekik a kitinpáncél miatt. Hátrányuk, hogy fél év alatt elpusztulnak a bolytól távol. A bámel csapat élelmezése nem nagy gond, mert minden szemetet megesznek. De azért hetente egyszer legalább kell nekik patel-muflon húst adni. A manócsapatok kiegészíthetők felderítő egységekkel: Najana szanokon vágtázó bámelekkel. A bámelek is tudnak beszélni, de egymás között folyamatos ciripeléssel érintkeznek. Ezt (állítólag) az elfek megértik. A bámelek és a gyíkemberek között ősi ellenségeskedés van, ezért nem szokták őket egy csapatba osztani. Az ellenségeskedés érthetetlen, mivel más a két faj élőhelye.

Ha a királynő meggyengül, a boly levegőjének hormontartalma megváltozik, és a dolgozók közül több is királynővé, illetve herévé alakul, vedléssel. (Ugyanez történik, ha a királynő elpusztul.) Amikor a here kikel a bábból, a szárnya teljesen beborítja. Minden lélegzetvétellel - pontosabban kifújáskor - kezd a szárny fölfújódni. A herék vagy a régi királynő, vagy az új királynők köré csoportosulnak ízlésük szerint, és kitör a „palotaforradalom”. Herék és királynők gyilkolják egymást. Ha egy királynőt sikerül egy másiknak megölnie, udvarló heréi a győztes királynő mellé állnak. Az öldöklés addig tart, amíg csak egy királynő marad.

Herék spontán is kelnek ki a bábokból. Ezeknek nem könnyű az első napokat túlélni, meg kell küzdeniük a kifejlett herékkel. Az idősebb heréknek sem könnyű az életük, mert az ifjak próbálják levadászni őket. Elvileg kirajzás is előfordul, amikor egy nagy csapat dolgozó új bolyt épít, és ott létesít új királynői dinasztiát. Én még ilyent nem láttam.