2016-03-04

Hazafelé

Füves síkság. A fű sárgászöld színű, rozsdabarna 40 cm magas félgömb alakú kis bokrok vannak 2 méterenként. Az ég indigókék, fehér felhőkkel.

Egy csigány kúszik a bokrocskák között, pöttyös tojásokat emel ki belőlük, fejét föltartva lenyeli. Futólépésben bámel-század szalad a képen keresztül. Porfelhő eloszlik. Csak a csigaház látszik. Csigány óvatosan kidugja a fejét, és a következő bokrocskához csúszik. Félúton van, amikor újabb bámel-század szalad a képen keresztül. Porfelhő eloszlik. Csak a csigaház látszik. Csigány óvatosan kidugja a fejét, amikor újabb bámel-század szalad a képen keresztül. Porfelhő marad a képen. Porfelhő eloszlik. Csak a csigaház látszik. Csigány óvatosan kidugja a fejét. Minden bokrocska széttaposva. Csigány szaglászik a földön, aztán kikúszik a képből.

Vörössel erezett narancsszínű leveles bozót. Ég világoszöld színű, látszik a Vörös Hold. Egy facecsand turkál az avarban. Lábdobogás hallatszik. A facecsand fölkapja a fejét, és a zaj irányába fordul. Futólépésben bámel-század szalad a képen keresztül. Teljesen eltakarják a facecsandot. Porfelhő eloszlik. A facecsand teteme hasal a földön. Újabb bámel-század szalad a képen keresztül. Porfelhő eloszlik. A facecsand teteméről eltűnt a bőr, a húsából nagyobb darabok hiányoznak. Újabb bámel-század szalad a képen keresztül. Porfelhő eloszlik. Facecsand csontváza inog a képen, majd lassan összeomlik.

Sárga színű homokdűnék. Ég halvány rózsaszínű. Látszik a Vigyázó Szeme. Egyik dűnére feltrappol egy pramodon ülő elf. Hosszasan távcsövezi a környéket. A távolban porfelhő keletkezik, folyamatosan halad a dűnék között. Az elf leüget a dűnéről, és eltűnik.

Sárga színű homokdűnék. Ég nagyon halvány rózsaszínű. A Vigyázó Szeme a horizont fölött látszik. Füstös üget a bíborhiénáján. A bíborhiéna hirtelen befékez, Füstös majdnem leesik. Két skorpióember emelkedik ki a homokból. Hanyagul lerázzák a homokot, aztán fullánkos farkukat és ollóikat fenyegetően fölemelve elindulnak Füstös ellen. Már kőhajításnyira vannak, amikor Füstösnek sikerül úrrá lennie a bíborhiénáján. Lábdobogás hallatszik. Füstös rohamra indul a skorpióemberek ellen, egy bámel század zárkózik fel futva mellé. A küzdelmet porfelhő takarja el. Porfelhő eloszlik. Tér üres. Csak két paca és néhány patás lábmaradvány jelzi a néhai skorpióemberek létét.

Füves puszta. A fű sásszerű, szürkés színű, hullámzik. 80 cm magas. Császárfácán repül fel robbanásszerűen. Pusztamanók (= átokmanók, tinkerek, szőrőstalpú félszerzetek, jawák, surranók) kocsifaluja vonul. Az egymás után kötött kocsikat hatlábú lokoszaurusz vontatja. A szerelvény előtt kisebb különítmény egyengeti az utat. Alig látszanak, ugyanis ők is 80 centi magasak. A kocsik tulajdonképpen sok tengelyre helyezett hosszú-házak.

Füstös vezetésével tíz bámel üget a mozgó falun keresztül - merőlegesen - najana szan háton. Átugratnak a kocsikon, vagy átmennek az ajtókon/ablakokon. Ritkább esetben a kocsikat összekötő kapcsoknál. Egyik bámel a lokoszaurusz lábai között üget keresztül. A lokoszaurusz megvadul, a manók elvágják a hámot: nehogy fölborítsa a vonatot. A pusztamanók ész nélkül és sikoltozva beszaladnak a kocsikba. A lokoszaurusz pedig rövid tombolás után elszalad.

Több hullámban áttrappolnak a bámelek a kocsivonaton. Minden hullám után roskad valami. Az utolsó hullám után látszik, hogy hiányzik a kocsik kereke. És minden színesfém. És függönyök, szőnyegek, díszek, kötelek. Valamint a bámelek számára ehető dolgok is eltűntek.

A pusztamanók kijönnek, és elkezdenek átkozódni (da capo al fine, kánonban). Vékony gyerekes hangjuk van.

- Hogy az isten gyúrja gyömö kömö bele helyi hamár eszél zetesé olida dramatu írmasé baráért óviv szát!

Orda vezetésével tíz bámel üget a falun keresztül najana szan háton. Porfelhő eloszlik. A pusztamanók újra elkezdenek átkozódni.

- Miért is neve beve láldó erekí műfajú populá vetkezésé dusán csekély mére nélkül dulatta muskotály óviv párlat szát!

Jön egy elf felderítő pramodon. Megáll a pusztamanók között. A manók még jobban és hangosabban átkozódni kezdenek.

- Hogy az a alfogya minde sztáron zamenhof lepődnék rósági nekbennü ilmvi piaz higié zola csáb acsonyí móká ózó írmasé baráért gja bele!

- Értem, értem. De merre mentek?

A pusztamanók egyszerre mutatják, hogy merre mentek a bámelek. Beszélni is egyszerre kezdenek.

- Arra mentek bentekelve rebura tör imene buna arra futot gyula tamabal kuma fuma!

A felderítő hallgatja őket egy darabig, aztán elvágtat ellenkező irányba. A pusztamanók nekiállnak a kocsikat javítani.

Rövidesen egy raptorlovas század vágtat a kocsifalun keresztül. Porfelhő eloszlik. A pusztamanók újra elkezdenek átkozódni (da capo al fine, kánonban).

- Van értel meneke felis megté merte rülés külö ame nböző képe rika reszer idollá olva rosbe stam vétel véké ékén szül augu ada sztusi tok!

Feketével erezett narancsszínű leveles bozót. Ég világoskék színű, látszik a Vörös Hold. Jön egy remete, fölmászik egy mangalafára. Kifeszít egy függőágyat, belefekszik. Olvasni kezd egy könyvet. Elalszik, a könyv az arcára borul.

Bevágtat két elf felderítő pramodon. Távcsöveznek, majd elvágtatnak.

Beüget Füstös bíborhiénán, najana szanos bámelek kísérik. Megállnak távcsövezni, aztán folytatják az utat.

Tüskével az élen hosszú sorokban eltrappolnak a bámel századok.

Beüget Orda bíborhiénán, najana szanos bámelek kísérik. Megállnak távcsövezni, aztán folytatják az utat.

Gyors lépésben raptorlovas elfek érkeznek. A raptorok a nyomokat szimatolják. Jobbra el.

Pesnyőkék kezdenek csicseregni. Egy szúnyog felébreszti a remetét. Remete leszereli a függőágyat, lemászik a földre és eltűnik a bozótban.

Egyik domb aljában rézsűs lezárású ferde kapubejárat van. Körülötte a növényzet megégett.

Másik domb tetejére megérkezik Füstös az előőrssel. A bámelek a földre vetik magukat, a kapura mutogatnak, és nem hajlandók tovább menni. Füstöst is lenyomják, csak fektéből tudja távcsövezni a területet.

Befutnak a többi századok is. Csak a szomszédos dombokig jönnek, ott arcvonalba fejlődve a gerincig mennek, és lehasalnak.

Tüske Füstöshöz megy, aki leinti. Tüske előre kúszik, és felméri a terepet. Aztán visszakúszik a domboldalba Füstössel. Előrángatnak egy bámelt.

- Ti valamit titkoltok előlem!

Bámel lábával vakarja a fejét a földön ülve, és a többieket nézi. Füstös egy hatalmas hátbavágással bátorítja, de ez nem elég. Tüske elkapja a csápját, és a levegőbe emelve ráordít.

- Ti valamit titkoltok előlem!

- Jól van, jól van. Nem kell idegeskedni.

- Még nem is vagyok ideges! Majd akkor leszek, ha Füstös elszámolt húszig.

Füstös:

- Egggy.

Bámelek pislognak. Tüske minden számolásnál ráz egyet a csápján lógó bámelen.

- Kettőháromnégy

Bámelek pislognak.

- Öt. Hat. Hééééét!

Tüske „hééét” alatt nagyon rázza a bámelt, a csápjával fogva a levegőben forgatja.

Bámel:

- Áááááááááááá! Mondom, mondom, mondom. Csak eresszél már le!

Tüske elengedi a bámel csápját, aki leesik. A kétszeresére nyúlt és pirosan lüktető csápját dörgöli. Közben futva megérkezik Szamóca a bámelek nagy megkönnyebbülésére. Tüske mindjárt Szamóca csápja után nyúl.

- A városunkat elfoglalta egy sárkány. - Szamóca hadar. - Nem tudunk róla semmit. Mindenkit megevett már, a királynőt is. Nem tudjuk legyőzni vagy elűzni. Segítsetek, ha már eddig elhoztatok!

Térdre veti magát, a többi bámel mellétérdel. Az egész csapat leborul, aztán térdelőülésben marad. Tüske és Füstős összefont karral és sötét képpel nézi őket. Néha nagyokat köpnek.

Beérkezik Orda a hátvéddel. A najana szanosok leállnak a hátsó sornál. Orda felvágtat Tüskéhez.

- Lesz itt mindjárt üldögélés. Jön vagy 20 raptorlovas. Szecskára vágnak minket a bámelekkel együtt.

- Akkor gondolkozzunk!

A három lovag összedugja a fejét, pusmognak. Végül pókerarccal a bámelekhez fordulnak.

- Nem csak küzdeni kell a kaptárért, hanem meg is kell érte halni! Ha azt teszitek, amit parancsolunk: akkor sokan megpurcantok. De a végén visszakapjátok a kaptárt.

Orda elvágtat az összes felderítővel a raptorlovasok elé. 

A lovagok legyezőikkel vezényelni kezdenek. A bámelek néma csendben és villámgyorsan levonulnak a kapuhoz, és falanxba állnak.

Manóvár bejárati folyosója, félhomály. Tüske kinyitja bámelek segítségével a kaput, és bejön a dobosokkal. A folyosó 5 méter széles, 2 méter magas. Kőlapokkal van körbeburkolva. Oldalfalon reliefek látszanak. Minden kormos és piszkos.

Orda bevágtat a völgybe a megtépázott felderítőkkel, nyomában a raptorlovasok. A falanx szétnyílik, a raptorlovasokat a lendületük beviszi a falanx közepére.

Bámelek a folyosón Tüske parancsára éktelen dobolásba kezdenek. Tüske kiszalad.

A körülzárt elfeket lenyilazzák. Úgy néznek ki, mint egy tűpárna (mármint a lenyilazott elfek). A raptorok elszabadulnak. Rátámadnak a bámelekre, óriási a vérengzés.

Kaptár trónterme 20 - 30 méter átmérőjű szabályos kör alakú terem. Falai 6 méter magasságig egyenesek, onnan kupolába összehajolnak. Szemét, kosz, tűz- és küzdelemnyomok mindenütt, de látszik még nyomokban a gondos kialakítás. Sárkány alszik a trón emelvénye köré tekeredve, naná hogy nyitott szemmel. A dobolásra felocsúdik, azonnal a kijárat felé indul.

A dobosok félelemtől elsápadva püfölik a dobokat. Amennyire egy sárgásbarna, feketén pöttyözött bámel el tud sápadni. A sárkány rájuk ront, széttépi őket. Aztán kimegy a napfényre. Hátulról a küzdő bámelekre támad.

Tüske, Füstös és Orda kürtölni kezd. A bámelek a kapuhoz hátrálva csalják a sárkány felé a raptorokat. A raptorok azonnal a sárkányra ugranak. Sárkány elkapja az egyik raptort, ujjaival lefogja a két első lábát. Raptor hátsó lábaival ellene tart a ráharapó állkapcsoknak, ráharap a sárkány orrára. Sárkány nyelvét a raptor nyakára tekeri. Rókafogta csuka. A többi raptor közben igen támadja a sárkányt, egyiknek sikerül a szárnyát eltörnie. Kettő a nyakát kezdi tépni. A többit a sárkány a hátsó lábaival és a farkával távol tudja tartani, amíg el nem gyengül.

Közben a raptorok száma négyre csökken. Kivégzik a sárkányt.

Tüske, Füstös és Orda össztűzzel egyenként lenyilazza a raptorokat. A bámelek még hentelik egy darabig a fetrengő gyíkokat, aztán lenyugszanak.

Bámelek száma lefeleződött a közdelemben. Az élők kezdenek összetömörülni, és indulnak a kapu felé. Rendezett sorokban, harcra készen vonulnak be. Második csoport után Tüskéék is bemennek.

A bámelek a trónteremben, a fal mellett sorakoznak föl, több sorban. Egyhelyben topognak. Némán néznek középre. A lovagok nem értik a helyzetet.

- Teljesítettük ígéretünket, hazahoztunk benneteket. Sőt a váratokat is visszaszereztük. Kérjük a bérünket!

Ez egyik bámel hátán a bőr fölszakad. 80 centiméter magas fehér bőrű szárnyas férfi emelkedik ki az összecsukló bőrből. Zihálva szedi a levegőt. Minden szusszanására nagyobb lesz a szárnya. A szárny a csoport színezésének megfelelő gyönyörű hálós mintával díszített. Hím ivarú bámel, mint a méheknél a here. (A bámelek nemtelenek, mint a dolgozó méhek.) Mindjárt kézbe kapja a fegyvereit. A többi bámel elhúzódik tőle.

- Kérjük a bérünket! - ordít rá Tüske.

A szárnyas férfi bőre is kezdi a többi manó színét felvenni, megkeményedik. Szárnyát próbálva fölemelkedik, Tüske arca elé. Körülnéz, kinyittat egy hatalmas ajtót. Intésére az ellátószázad berobog a folyosóról a kinyitott terembe. A spagulárokat kifogják és kivezetik, a szekerekre rázárják az ajtót.

- Itt az összes fegyver és az utánpótlás. Őrizzük, amíg visszajöttök.

- Sokára jövünk vissza. Addigra ti már nem éltek. Miről fogjátok tudni, hogy mi vagyunk a fegyverek gazdái?

- Hagyjátok itt a dögcédulátokat!

Tüskéék kettétörik a dögcéduláikat. Az egyik felét elteszik, a másikat odaadják a herének. Az torokváladékával a raktár kapubálványára ragasztja a fémlapokat.

Közben még három bámel is átalakul herévé. Egymást védve szilárdítják meg a páncéljukat, és árgus szemmel figyelik a többieket.

Újabb négyes csoportok kezdik meg az átváltozást.

Neszezőék mellett egy szárnyas nő bontakozik ki egy bámelból. 2 méter magas. Gyönyörű és hatalmas szárnya van. Amint zihálva megszilárdul, suhogtatni kezdi a szárnyait. A szárnysuhogtatásra 4 here mellérepül. Kardot adnak a kezébe. Alakzatban egy másik királynőre támadnak.

- Meghalsz, Éjben Kacagó! Végül csak egy maradhat!

- Várlak már, Árnyékban Neszező!

A királynők a köréjük csoportosuló herékkel levegőbe emelkednek, és egymásra rontanak. Összesen 7 királynő indul a küzdelemben. Egyiket a konkurens herék mindjárt az elején leszúrják, mert még nem szilárdult meg. A legyőzöttek heréi a győztes királynő csapatába állnak, és együtt suhannak a következő ellenfélre.

A bámelek visszahúzódnak a terem falához, és közönyösen szemlélik a viadalt. Közben monoton kántálnak, és kétlépéses körcsárdást járnak. 

- Végül csak egy maradhat! (da capo al fine)

1 királynő és 9 here éli túl a viadalt. A kántálás megszakad. A királynő fölszáll a trónhoz és beleül. A herék körülötte repkednek.

Tüske hódol előtte a többi lovaggal:

- Élj sokáig és egészségben, Éjben Kacagó királynő!

• Tartalomjegyzék
• Előző rész
• Következő rész