2016-03-05

Hatalmas hegyek közötti völgyben megyünk. Csontfagyasztó a hideg, hó borít mindent.
Leszállok a zoborzonról, távcsövezem a vidéket. Egy kőtojás áll ki a hóból. A zoborzon fújni kezdi.

Ettől a hó olvadni kezd. Az egész völgyben. A kőtojás egy toronysüvegnek a záróköve. Kiolvad a toronysüveg, aztán a torony, majd egy vár. Pontosabban a térszín süllyed, ahogy a hó olvad. A föld hideg és fekete. Mindenhol fehér kövek, a víz patakokban, erekben csörgedezik.
Bemegyek a várba. Az udvarról szépen ácsolt csarnok nyílik. Asztalok és padok. Az asztalokra borulva fagyott holafák alszanak, sokan. Tüzet rakok a kandallóba. Melegedő levegőben kiengednek a megfagyott harcosok. A téli álomból ébredő holafák aszottak, mint egy mazsola. Beszélgetni kezdenek. Kivánszorognak a Napra, fotoszintetizálni. Sarjadás van: zöld bőrükben felpezsdül a klorofil. Feltelnek élettel, izmuk dagadni kezd, lógó fülük felkajlásodik.
Kivéve egyet. Megérintem a vállát. Földre zuhan = meghalt.

Dombos terület. Fű színe lila, bokrok és fák levele fekete.

Tüske, Füstös és Orda egymás mellett üget bíborhiénáján.

Ritka erdő. Fű színe sárga, fatörzsek szürkék és égig érnek. Fák távol állnak, a napsugarak leérnek a földig, szép fényfüggönyöket rajzolva.

Tüske, Füstös és Orda egymás mellett vágtat.

Sűrű erdő. Föld színe fekete, fatörzsek szürkék és égig érnek. Félhomály van.

Tüske, Füstös és Orda egymás mögött léptet.

Egy napfényes tisztáshoz érnek. A tisztás közepén egymástól 2 méterre három tölgyfa magasodik, törzsük átmérője méteres. Elágazások 3 méter magasságban kezdődnek.

Tüske, Füstös és Orda leszállnak, körülnéznek.

- Szét kell válnunk! Ha együtt maradunk, fölismernek Nargile pretoriánusai.

- A fegyverzetünkről is fölismerhetnek, attól is szabaduljatok meg.

- Egy év múlva találkozzunk itt!

- Aki nem jön el, azt megkeressük!

Kardjukkal szertartásosan tisztelegnek, majd hárman háromfelé elvágtatnak.

Ritka erdő. Fű színe világoszöld, nem folytatom, kedves Reader. Csak azért írom ezeket a faxnis tájkép leírásokat, mert ezzel is lehet a nézőt figyelmeztetni, hogy fantasztikus környezetben játszódik ez a western történet. Ha esetleg nem tűnt fel neki a sok bíborhiéna és patel muflon.

Tüske vágtat, mintha kergetnék. Bozótoson, pusztán keresztül. 

Fű színe zöld, égen kumuluszfelhők. Tüske már csak üget bíborhiénáján.

Kharatmal boly terpeszkedik egy kisebb halmon. Ez termeszvár és egy toronyrom látványának ötvözete.

Tüske leszáll bíborhiénajéről. Katonai felszerelését egy pokrócba csomagolja, csak rövidkardját hagyja magánál. A csomaggal felmászik a boly oldalán lévő egyik kürtőnyílásig. Keskeny járatba jut.

Szétrugdossa a mászkáló kharatmalokat, és egy üregbe rejti a csomagját. A falra egy négyzetet karcol, majd erre egy keresztet. Indul vissza a kürtőnyíláshoz. A kharatmalok a csomagot behálózzák, aztán sárgolyókkal betapasztják.

Tüske ügetve távozik bíborhiénáján.

Kígyószisz

Ritka erdőben, hajnalban egy mungekar kisgyerek egy disznót legeltet. A disznó egyszer csak föllevitál 2 méter magasra. Addig mozgolódik, amíg a hátára nem fordul, akkor elkezd éktelenül visítani.

A kiskondás visít:

- Nagyi! Sziszi már megint nem bír magával.

Odaszalad egy csomó mungekar asszony, gyerekekkel. Próbálják a lebegő disznót elkapni. Ez csak a hatodik próbálkozásra sikerül az egyiknek, de az hozzáragad a disznóhoz, és együtt lebegnek. A többiek rákapaszkodnak, nagy nehezen mindkettőt lehúzzák a földre. Közben a disznót véletlenül elengedik, újra emelkedni kezd. Elkapják, lerántják, mindenki ráveti magát. Kicsi a rakás, alján visít a disznó.

A helyzet konszolidálódik. A disznó már nem akar repülni. A népség lassan feltápászkodik. Egy középkorú termetes asszony derekára teszi a kezét, és hatalmasat ordít.

- Kígyószisz! Azonnal állj ide elém!

Egyik aranyleveles bokor megrebben, elkezd zsezsegni, hirtelen mosolygó csinos nővé változik.

- Mit parancsolsz, édesanyám?

- Azt, hogy nőjön már be a fejed lágya! Itt van az összes húgod, már mindegyik hozott nekem legalább egy unokát. Te meg csak boszorkánykodsz itten, pedig jóravaló asszony is lehetnél valaki örömére, már régen. A múltkor esőt csináltál, amikor az összes díszruhát időre kellett volna kiszárítani. Kivetted a balták élét, amikor a téli tüzelőért indultak az emberek. Vajon miért nem tojnak a tyúkok már két hete? Nem is merem megkérdezni. De nem is érdekel. Elegem van belőled. Fel is út, le is út! Addig ide be ne fuss, amíg egy derék férjet nem tudtál keríteni magadnak! Aztán már nem lesz kedved bűbájoskodni!

Kígyószisz ordítva a haját kezdi tépni, majd a földre veti magát, bőgni kezd és öklével a földet veri.

Anyjuk fölhúzza az orrát, a többi nő is. Elvonulnak, a földön hagyják fetrengeni a hisztiző Kígyósziszt. Sor végéről sajnálkozva nézi a kiskondás, de egyik fiatalasszony elrángatja.

Közönség híján Kígyószisz abbahagyja a nagyjelenetet. Föláll, ruháit leporolja, elindul másik irányba. A haja elég viharvert.

Fák között támaszkodva, üldögélve harcosok pénzeznek (=egy vonalra kell pénzt dobni, az jár jól: akinek a pénze legközelebb esik le a vonalhoz). Beront közéjük Kígyószisz. Apja elé áll.

- Jóanyám világgá zavart férjet keríteni!

- Azért egy lépést sem kell tenned. Délután kezdődik a bhongle vadászat, a legszebb trófeát bemutató vadász felesége leszel. Már gyülekeznek a harcosok a többi törzsből is.

Apja hanyagul dob egy pénzt, de van már jobb dobás. Kígyószisznek leesik az álla. A harcosok bólogatnak.

- Bizony, bizony.

- Ez már csak így szokás.

- Most került ránk a sor, nem húzhatod ki magad. Ne hozz szégyent a törzsre!

Kígyószisz döbbenten néz, aztán elrohan. A harcosok nem tulajdonítanak ennek jelentőséget, tovább pénzeznek.

Hármas útelágazásban Kígyószisz jeleket rajzol a porba, közben sziszeg. Háttérben két rampure medve áll, kordéba fogva.

Vijjogva, az út tengelyén leszállva landol seprűjén egy vén banya. Kígyószisz térdre veti magát. Pont előtte fejeződik be a landolás nagy fékcsikorgással. Vén banya a seprűről beszél fennhéjázva. Kígyószemű.

- Abba kell hagynod a csintalankodást! Kimerül a varázserőd, és nem tudod védeni a területünket a macska-boszorkányoktól!

- Férjhez akarnak adni!

- Hát akkor menjél férjhez. Ha egyedül maradsz, meg fogsz őrülni, mint azok a hülye remeték az erdőtökben.

- De nincs az egész tartományban nekem való ember!

- Indulj ezen az úton, járnak arra most idegenek is.

A seprű felágaskodik, megfordul, elsüvít a banyával. Kígyószisz a kordéra pattan, a mutatott irányba zavarja a rampure medvéket.

Fű színe vörös, fatörzsek barnák és égig érnek. A fák rügyei kezdenek színesedni. Szélzúgás.

Kígyószisz két rampure húzta kordélyán csörömpöl a fák között.

Hatalmas artikulálatlan ordítás hallatszik. Az ordítástól a rampurék azonnal megmerevednek.

Kígyószisz leugrik a kocsiról, és eszeveszett rohanásba kezd. Nem is néz hátra.

Patadobogás hallatszik. 8 kecskeember üldözi.

Kígyószisz kiszalad egy tisztásra. Leguggol, így a közvetlen mögötte futó kecskeember átesik rajta. Előrántja varjúlegyezőjét, és bűvös kört próbál maga köré táncolni. Kétágú, kékszínű nyelvet ölt. Szeme hideg és sárga kígyószemmé változik.

A kecskeemberek egy ideig nézik, aztán az egyik előre lép, és leüti. Megkötözik és kifosztják Kígyósziszt. Néhány tárgyon összeverekszenek. Osztozásnak vége.

- Akkor most együk meg a büdös banyát!

- Ha eladjuk, jobban járunk.

A két kecskeember egymásra vicsorít, aztán összeöklel nagy durranással. Többiek érdeklődve nézik. Öklelőzők megszédülnek és kóvályognak. Közben Kígyószisz próbál a gúzsból kiszabadulni.

- Vigyük ki az út mellé, hátha jön egy boszorkányvadász. Ha estig nem tudjuk eladni, akkor pedig megesszük!

- Helyes! Legyen ez!

Fölkapják Kígyósziszt, és elszaladnak. A két verekedő is utánuk fut.

Földút. Az árok partján ücsörögnek a kecskeemberek. (Zene: Claude Debussy – Egy faun délutánja.)

Jön egy átokmanó. Hátán láda, amiben minden van, ami kell egy drótostótnak. A kecskeemberek fölpattannak.

- Tekintetes boszorkányvadász!

Az átokmanó felsikít, és visszaszalad.

A kecskeemberek csalódottan visszaülnek. Füvet tépkednek és zabálnak, amikor az úton megjelenik egy meztelen remete. Rá se hederítnek a kecskék, bár ő érdeklődéssel nézegeti őket. Remete el.

Lódobogás hallatszik. Egy szakasz zoli üget az úton döhér marhányokon. Logan százados vezeti őket kurlekar-háton. A kecskeemberek lehúzódnak a fűbe, csak a szarvuk látszik. Zolik el.

Kecskeemberek az útszéli bibircses kecskerágó ágait kezdik rágcsálni. Jön Tüske.

- Nagyságos boszorkányvadász úr!

- Mi van?

Kecskék kisereglenek az útra, és körülveszik Tüske bíborhiénáját. Odalökdösik Kígyósziszt. Szája be van tömve fűvel.

- Sikerült elkapnunk ezt a kártékony teremtést. Gyanúnk szerint boszorkány. A hirdetés szerint 20 aranyat kell érte kapnunk.

Tüske nézi Kígyósziszt, aki nyöszörög, és nagy szemekkel nézi. Tüske megsajnálja.

- Adok érte 2 aranyat.

- 15 arany!

- Na jó, odaadom a bíborhiénát.

- Bíborhiéna és 10 arany.

- Bíborhiéna és 5 arany.

- Legyen neked, legyen neked.

Az útra lökik Kígyósziszt. Tüske közéjük vágja a bíborhiéna kantárszárát, majd egyenként az 5 aranyat. Amíg a kecskeemberek az aranyon veszekszenek, egy suhintással levágja a köteleket Kígyószisz lábáról. Gyorsan elmennek.

A kecskeemberek lenyugszanak és körülnéznek.

- Akkor most mi lesz vacsorára?

- Szerezzük vissza a banyát!

Tüskéék után iramodnak.

Tüskéék loholnak. Kígyószisz kezei még meg vannak kötözve, de ő vezet.

Patadobogás hallatszik. Feltűnnek a kecskeemberek. Próbálkoznak a sztentori üvöltéssel, de Tüskére nem hat.

Tüske szembefordul velük, fedezi Kígyósziszt.

- A boszorkányt azonnal nyársra kell húzni, és tűz fölött megsütni!

- Napkirály főinkvizítorának újévi rendelete szerint a nyársonsütés meg lett tiltva.

- Azonnal add vissza. Te nem is vagy boszorkányvadász!

A kecskeemberek nekirontanak Tüskének. Tüske nagyon megveri őket, ebben Kígyószisz néhány rúgással támogatja.

A kecskeemberek nagyobb része kék foltokkal borítva elmenekül, kisebb része a földön fetreng félájultan. Tüske leoldja Kígyósziszről a köteleket.

- Adj már rám valami ruhát!

- A mungekarok nem meztelenül járnak?

- Ne humorizálj már!

Tüske köpenyéből poncsószerűséget szab. Kígyószisz felöltözik. Közben Tüske pár gyógyrúgással visszafektet egy tápászkodó kecskeembert.

Fáradtan nézik egymást.

- Akkor most elválnak útjaink.

- Ne hagyj el, katona! Kísérj hazáig!

- Tüskének hívnak. Már nem vagyok katona. Megszöktem, üldözött bujdosó vagyok.

- Annál inkább kísérjél haza! Apám majd megjutalmaz. Délután bhongle-vadászatot rendeznek, nevezzél be te is! Meglátod, jól fogsz járni.

Elindulnak, Kígyószisz megy elől. Tüske három lépés távolságból követi, közben idomait gusztálja. Mármint Kígyószisz idomait.

2 méter vastag fatörzsek és egy forrás. Körülötte totemoszlop és összefirkált kövek. Kígyószisz inni ad Tüskének.

Ijesztően hatalmas lesz a csend. Tüske kardot ránt.

Kígyószisz (énekel, mint Balu kapitány a főcímzenében)

- ÓÓÓ – III – ÉÉÉÉ

A fákról hihetetlen vékony selyemszálon 5-6 méter átmérőjű gumószerű gömbök ereszkednek gyorsan a földre. Inkább hagymára hasonlítanak. Mindenféle mungekarok özönlenek ki a fák közül. (Balinéz típusú viseletben vannak.) A nők Kígyósziszt kezdik ajnározni, a férfiak lándzsával zárják körül Tüskét, a gyerekek ugrálva és futkosva örülnek a felfordulásnak.A férfiakon szári van, több szíjon különböző erszényeket és encsembencsemeket viselnek. Arcukon csen kua festés. Kibadachiba állnak, és hakázni kezdenek: lándzsáikat rázva átokverset ordítanak, minden sor végén nyelvöltős grimaszt vágnak (A haka a Kalevala Vikár Béla – Kormos István fordításából van).

Agyagba arccal, szénbe szájjal,
szálló koromba karoddal,
forró hamuba kezeddel,
énekellek égő KŐBE!

Haka végére az összes lándzsa Tüskére mutat. Tüske kokutsu dachiba helyezkedik, szeme forog, mint Lencsi babának. Kihúzza a kardját, arca mellé emeli.

Kígyószisz apjával szétlökdösi a harcosokat, és Tüske kezéből kiveszi a kardot. Látszik, hogy már összeszedte magát, szépen fölöltöztették. Apja sem lehet akárki, látszik az öltözetén és a harcosok meghunyászkodásán. Egyforma anyagból készült a ruhájuk.

- Köszönöm, hogy épségben visszahoztad a lányomat. Mit tehetek az érdekedben? Kérhetsz bármit.

- Én is részt akarok venni a délutáni vadászaton.

- Waaaaa! - Harcosoknak ez nem tetszik.

- Idegenek nem indulhatnak. - mondja Apja. - De nem vonhatom vissza adott szavamat.

Harcosok morgolódva szétoszlanak. Apja csicskásai felszerelik Tüskét a vadászathoz. Arcára festik a csen kuát, ezzel jelezve elfogadását.

Kígyószisz megnézi Tüske nyílvesszőit. Hosszú válogatás után egyenként eltördeli őket. Csak egyet hagy meg. Azon végighúzza mutatóujját. Közben kis szikrák ugrálnak az ujjáról a nyílvessző hegyére.

Nargile ítélete

Hatalmas terem, mint a Liechtenstein palota fogadóterme. 8 méteres belmagasság, 20x50 méteres alaprajz. A külső oldalon plafonig érő dupla ablakok. Falak márvánnyal borítva, minden irányba kétszárnyú, magas ajtók nyílnak. Plafonon érthetetlen mitologikus freskók.

A terem lazán, de tele van várakozókkal. Várakozó nemesek egymással kötekednek, aztán vívni kezdenek. Például:

- Mindestert meggyászolja Kandalf és Asoktara, mert Mindester többet ártott Nargilének, mint egy kisebb hadjárat.

- Apád többet ártott Nargilének.

Nemes-1 kardot ránt, persze Nemes-2 is. Azonnal helyet adnak nekik, amint vívni kezdenek.

Több pár is vív, minden küzdelmet öt bíró ellenőriz. A bírók pretoriánus tisztek. Nem engedik, hogy a küzdelem végzetes legyen. Az egyik ajtón belátni Nargile dolgozószobájába.

Nargile kabinetje a bécsi Szépművészeti Múzeum büféjére hasonlít. Érdemes megnézni, ha valaki Bécsben jár. Gnóm írnokok jegyzetelnek, és rendezik az iratokat. Nargile hallgatja a jelentést.

- A területen megsemmisült 2 elf felderítő század, 4 század és 3 szakasz elf kardtáncos és 1 raptorlovas svadron. A bámelek eltűntek. Amúgy is életciklusuk végénél jártak.

- Tüske?

- Tüske, Orda és Füstös eltűnt. Feltehetőleg dezertáltak.

- Feláldozható egységgel kellett Asoktarát tüntető vonulgatással nagy területen lekötni. A bámelek életciklusuk végéig harcoltak, egy raptorlovas svadront és egy sárkányt is megsemmisítettek. Mindester saját stréberségének lett az áldozata. Kár, hogy magával temetett majdnem száz lovagot. Tüske végrehajtotta a feladatot, amit az a tökfej táncos nem tudott. Szerzett egy szövetséges bámel bolyt. Kár, hogy lelépett. Még számítok rá. Várjuk ki a történet végét!

- Ha megpurcant Mindester, kinek fogjuk továbbítani a Hülye Járások Minisztériuma bulletinjét?

• Tartalomjegyzék
• Előző rész
• Következő rész