Felszentelés
Nagykapu előtt ragyogó napsütés. Az új kolostorépület fölsarjadt. A
Zöld ágakat lengetve novíciusok vonulnak fel, a kapu előtt megállnak. Szerzetesek követik őket - minden faj és nem képviselt, ember férfiak többségben - a kapu útjának két oldalára sorakoznak. Közben húros hangszereken, ütőkön, és cselesztán zenélnek. A zarándokok mögülük nyújtogatják a nyakukat.
Papok csoportja következik, közöttük az inkvizítorok. Tömjéneznek. Shojal is a papok között van, visszakapta haj- és szakállparókáját, valamint Szenderföldön elegánsnak számító díszruháját.
Senki és Rókakerti zárja a felvonulást, baldachin alatt sétálva. Míg Senki apáti és hercegi pompát visel, addig Rókakerti tüntet az inkvizítorok egyszerű megjelenésével. Mindamellett ragyogóan tiszta mindene, kopasz feje sziporkázik a napsütésben. Senki arcsebét elegáns - porcelánból készült - maszk takarja. Egy troll szerzetes kvazárból készült táblát visz utánuk. Egyáltalán nem áhítatosan: hóna alá csapva, mint egy aktatáskát. Megállnak a kapuív alatt.
- Üdvözöllek benneteket ezen a szép és csillagjósok által alkalmasnak tartott napon. Sok idő telt el azóta, hogy sikerült hazaküldeni a Sehonnai Vén nemtetszését hozó hírnököt. Földanya segítségével újjászületett a Kis Télizöld Kolostor, most újraszenteljük.
Troll a kvazártáblát eléjük tartja. Táblán fent középen egy cseresznyevirág van, alatta egy szárnyas démonnal küzdő pap képe. Kis télizöld (Vinca Minor) indái és virágai keretezik a képet. Senki és Rókakerti pecsétgyűrűjét a tábla két alsó sarkába nyomja. A pecsétek zölden, illetve barnán felizzanak. Troll egy létrán fellépve a táblát a kapuív csúcsa fölött a falhoz nyomja. A fal a táblát megfogja, köré keretet sarjaszt.
Nép tapsol. A két vezető feléjük fordulva meghajol, és tapsolni kezd. (Troll elmegy a létrával.)
- Legyen ez a kolostor menedék! Legyen a megtisztulás és gyógyulás helye! Legyen a tiszta szívvel érkezők számára az áhítat, tanulás és megújulás helye!
Nép még mindig tapsol. Kapu lassan kitárul, a két főpap bevonul. Követik a papok tömjénezve, szerzetesek zenélve, novíciusok énekelve; majd a zarándokok tülekedve.
Kapubástyán átvonulva a zarándokok a kaputérre érnek. Itt szétszéledve várnak. Szerzetesek átveszik tőlük az adományokat, más szerzetesek elvezetik a teherhordó, kedvenc vagy hátas állatokat. Mindenről adnak elismervényt. Egy csoportot behívnak a zarándokok udvarába.
Az átjáróban a zarándokok leadják a ruhájukat. A fürdőbe vezetik őket.
Fürdőben félhomály van: a tetőn lévő sapkányi nyílásokból érkező párhuzamos fénynyalábok a vízről szétszóródva adják a világítást. Több, különböző hőmérsékletű medence van, és vannak gőzkamrák is. Zarándokok itt elüldögélnének, de az újabb érkezők továbbhajtják őket. Egy inget és egy lepedőt kapnak. Ezt magukra véve kilépnek az udvarra.
Az udvart kerengő szegélyezi. A kerengő árkádja fölött két szinten körfolyosó fut. A kerengőből és a folyosókról szobák, termek, cellák nyílnak. Zarándokokat egyenként és folyamatosan beszólítják a fogadószobába.
Több sorban szerzetes írnokok ülnek, velük szemben a zarándokok. Az írnok felírja a zarándok nevét, adatait, óhajait. Beszélget vele, közben jegyzetel. Zarándok ezután egy orvoshoz megy. Orvos megvizsgálja, kérdezgeti, közben jegyzetel. Ezután a zarándokot továbbküldik dolgozni, tanulni, kezelésre vagy újabb kérdezőhöz.
Könyvtárosokhoz egy szerzetes behoz egy paksaméta jegyzetlapot. Szétvágják, tartalom szerint csoportosítják. A cédulakötegekről összesítést készítenek, az összesítést egy novícius futva elviszi.
Novícius átszalad a papok udvarába, fölmegy az első emeletre. Benyit egy díszes ajtón. Benyitna, de a két ajtónálló zoli megállítja. Elveszik tőle az összesítést, egyik benyit vele. Másik szigorúan az ajtó elé áll. Novícius elódalog, de ahogy távolodik, úgy lesz egyre vidámabb. A lépcsőn már négyesével lépked lefelé.
Teljes vezetőség a tárgyalóasztal körül ül, pár szerzetes és inkvizítor áll mögöttük.
Zoli átadja az összesítést Logannak. Tiszteleg és kimegy. Logan átpörgeti a papírokat, aztán továbbadja Senkinek. Senki csak néz.
- Neked jött ez a jelentés.
- Nem kértem jelentést.
- Ez egy összefoglaló a zarándokok anyagi és egészségi helyzetéről, tartományukról, úti eseményeiről.
- Na és?
- Ne legyél már ilyen bunkó. Ez egy hatalmas érték.
- Tényleg?
- Nőjél már fel a feladatodhoz. Különben nem hadúr lesz belőled, hanem egy szépen dekorált és halott katona.
- Mint Mindester.
- Jobb vagyok, mint Mindester.
Nem értem az egészet.
- Ezeknek az adatoknak stratégiai értéke van. Az arkhonok ebből többet tudnak meg, mintha 10 ezer kémet küldenének szanaszét. Naponta - és egyre nagyobb mennyiségben - fogsz adatokat kapni a többi herceg erőforrásairól, a felvonulási utakról, és így tovább.
- Mostantól ne merj besorozni több szerzetest, mert már így is több kéne.
- Lesz utánpótlás. Novíciusok tömegével fognak jelentkezni. Kihirdettem, hogy ingyenes felcserképzést kap minden szerzetes.
Logan érdeklődéssel kezdi az összesítő jelentést nézegetni. Lapozza, forgatja, elmélyed benne.
Kaputér, délben. Egy csigaember csúszik át a zarándokok között. Kisebb harangot visz. A fal felé megy. Zarándokok előre vigyorognak, mekkorát fog koppanni? De a csigaember a függőleges falon elindul fölfele (vagyis felcsúszik). Zarándokok szájtátva nézik, amíg eltűnik.
Zarándokok csoportja gyülekezik a tér közepén. Szerzetesek lépnek hozzájuk. Visszaadják a ruháikat és cipőjüket, kitisztítva és kijavítva.
Adnak mindegyiknek egy dobozt. Egyiket kinyitják, és megmutatják: a doboz belül kis lapocskákkal részekre van osztva. Mindegyik rekeszben más előkészített étel van: sült goyove szárny, dinnye kockák, főtt murhesz, pácolt suinúj hüvelyek. Szóval bento útravaló egy napra.
Mindegyik zarándok kap egy virág szimbólumot (mindjárt a ruhájukra tűzik), egy füzetet naptárral, zsoltárokkal és szentképpel. Amelyik betegen érkezett és gyógyultan távozik, kap egy kártyát a betartandó gyógyító eljárásokról, az ajánlott vagy kerülendő ételekről, gyógyszerekről és gyógynövényekről.
A családban vagy közösségben érkezőket megajándékozzák kis zacskó vető-, virág-, gyümölcs- vagy zöldségmaggal. Útvonaltervet is adnak nekik.
- Ha a Szent Úton mentek, biztonságban lesztek Vadonfölde határáig.
- Ha legközelebb jöttök, akkor is lépjetek minél előbb a Szent Útra, mert azt folyamatosan ellenőrizzük.
- És jó állapotban tartjuk.
- Engedjétek a csoportotokhoz csatlakozni ezt a pár magányos zarándokot. Ők is arra mennek, nagyobb biztonságban vannak veletek.
Szerzetes és inkvizítor fölülről nézi, ahogy a zarándokok fölcihelődnek, elindulnak. Átmennek a kapun, távolodnak az úton.
- Tényleg nem rendülnek meg a készleteink a vendéglátástól. Minimális felhalmozódás is van.
- Akkor azt is osszátok ki. Semmi maradvány nem lehet! Csak akkor jönnek újabb zarándokok, ha az előzők elégedetten távoznak. Ha nem jönnek, akkor pedig a ti állatok fog felkopni.
- Értem. Végül is a zarándokok működtetik és tartják fenn a kolostort.
Napsütéses délután a papok udvarában. Az apát tornyának bejárata melletti hosszú padon ülve szundikál Senki és pár szerzetes. (A pad a torony fala mellett fut, azzal egybenőve. Mert itt minden növekszik, nem épül.) Fölneszelnek, mert jön Rókakerti.
- Ülj le, most ne dolgozzunk!
Rókakerti leül a szerzetesek közé.
- Be van fejezve a nagy mű.
- Igen. A gép forog.
- Az alkotó pihen.
Rókakerti arcát a Nap felé fordítva relaxál pár percet. Hirtelen felpattan, a többiek is.
- Hát akkor én megyek.
Elindulnak. Átmennek a tanulók udvarán, a templomudvarra érnek.
- De mi lesz a szinódus parancsaival?
- Írj kérvényt, hogy vonják vissza.
- Kísérletezéssel mi legyen?
- Nem tilthatják, hogy eredményesebb gyógyításra törekedtek.
A tér közepén egy aranyozott fiáker áll. (Amelyik rész nem aranyozott, az fekete.) Pramodok vannak elé fogva trojka alakzatban. Kocsis nincs, bak sincs. Felül Rókakerti, elterpeszkedik az ülésen.
- Nagyon leköteleztél.
- Majd egyszer kérek valamit.
Rókakerti áldásra emeli a kezét, Senki és a zarándokok fejet hajtanak. A fiáker Rókakerti intésére elindul ki a kapun, az inkvizítorok ötös oszlopban, díszlépésben követik.
Látni, ahogy a kocsi és a menetoszlop beszalad a kapubástyába. De a másik oldalon nem jön ki semmi. Pedig az út porzik, és hallani a meztelen talpak csattogását.
Hídvár
A távolban feltűnik Hídvár, Heron klán fészke. Két folyó összefolyásában van. A város a folyó partját kíséri, a vár a hidakra épült, több szinten. A hidak pályalemeze átmegy az erődítményen, az egyes pillérbástyák kisebb hidakkal is össze vannak kötve.
Kapu fölött Heron címere: szürke gém karcsú pohárba tett csemegével. A zászlók fekete-szürkék, fehér csíkozással. Finoman lobognak.
Nép vékony sugárban ömlik a kapun kifele. Erős őrség van, árgus szemekkel figyelnek.
Füstös feltűnést kelt: szembe megy az áradattal, pikulázik, széles a kalapjának a karimája (mert Hídváron 127 éve a fedora típusú kalap divatos), és kíséri vagy 20 badger.
- Te! Álljál csak meg! Hová lesz a menet?
Az őrség elállja a kaput, körülveszik a badgereket.
- Megyek a városba a borbélyhoz.
- És ezek a badgerek?
- Ja? Tényleg, eddig észre sem vettem őket.
Füstöst lerántják a nyeregből. Őrség leginkább emberekből és törpékből áll, de néhány troll is van köztük.
- Ezek a fenséges herceg badgerjei.
- De jó! Most akartam visszaadni neki.
- Badgertolvaj! Fogjátok le!
Őrség rárohan Füstösre. Fegyvertelen, de véres küzdelem kezdődik. Nem bírnak Füstössel. Már fárad. Amikor nem figyel, egyik troll hátulról elkapja. Két karjával átöleli, levegőbe emeli. Füstös kalimpál, de nem szabadul.
- Becsületes megtaláló vagyok, kérem a jutalmat!
Őrség és népség röhög.
- Verjen ki a lila színű ragya, ha nem engedsz el azonnal!
A troll lába megrogy, arcán lila foltok jelennek meg. Leejti Füstöst, aztán térdre rogyva hányni kezd. Lilát.
Badgerek vicsorítanak, lila nyálhab jön a pofájukból. Füstös védelmére kelnek. Őrség azonnal visszavonul, a nép hisztérikus jeleneteket produkál. Több badger közéjük ugrik, vicsorogva ijesztgeti őket. Kitör a pánik, nép berohan a városba. Őrök nem bírják a kaput bezárni, mert a tülekedő népség a másik irányból nyomja.
Füstöst közben elfelejtik, elvegyül. Bejut a városba, hamarosan meglát egy feliratot: Randa Lika. Egy lebuj! Bemegy. Vagyis lemegy.
Alagsori hosszú terem:
Züllöttek berúgottsági állapotuktól függő gyorsasággal értékelik az eseményt. Kocsmáros azonnal bezárja a kármentőt és a bejárathoz áll. Mert egyesek próbálnak fizetés nélkül távozni. Kisebb verekedés kezd formálódni, amit kihasználva Füstös benyit a kármentő melletti ajtón. Lemegy az onnan induló csigalépcsőn.
Csigalépcső végén ajtó, boros pincébe nyílik. Ódon pince, az elvárható rendetlenség teljes hiányával. Füstös bezárja és eltorlaszolja az ajtót. Bemajszol egy zsemlét, ami az ivóban véletlenül a zsebébe került. Lopóval kiszolgálja magát az egyik hordóból.
Reggelizés közben felfedezi a pincét. Dörömbölés kezdődik az ajtón. Talál egy csapóajtót, ami a hordófelhúzó rámpát zárja. Lemászik a rámpára.
A csapóajtó helyére zuhan, Füstös kizárta magát. Hídváros egyik pillérén van. Alatta 38,2 méterre hömpölyög a folyó. Bárkák és csónakok közlekednek, senki sem törődik Füstössel.
Füstös gyorsan mászik a hordócsúszdán lefelé. Néha megcsúszik. Egy kanyar mögött megáll, ahonnan már nem láthatják a kocsmárosok. Szemügyre veszi az építményt. Kőoszlopok tömege, takaréküregekkel, keresztmerevítőkkel és feszültségelosztókkal. A szerkezet közeiben - minden lehetséges helyet kihasználva - rengeteg hajlékot épített az aljanép. Füstös lazán elindul egy pallón. Átsétál pár kunyhón, nem veszi figyelembe a smotrogó népséget. Nem is kelt feltűnést, mert ehhez már hozzászoktak. Egyre lejjebb ereszkedik, aztán bebújik egy ablaknyi nyíláson.
Bejut a hídmester vizsgálójáratába. Szűk folyosó, lépcsőkkel és világítóablakokkal. Egy hosszabb vízszintes járat közepén talál a falban egy vakablakot. Egy zebracsíkosra tetovált remete ül benne pucéran. Bambán vigyorogva brummog egy olvasót forgatva az ujjai között. Büdös, koszos, zavarodott. Kezét kinyújtja alamizsnáért. Ősi remeteszokás szerint. Füstös kirántja a vakablakból.
- Ez az én helyem! - visítja a remete. Ráveti magát Füstösre. Füstös elkapja az ujjait, és térdre kényszeríti. Vizsgálni kezdi a falat a vakablakban. Remete ráveti magát, de most a szakállánál fogva térdelteti. Újra a falat kezdi nézni. Amikor a remete megmozdul, mutatóujjával megfenyegeti. Remete ettől kezdve duzzogva kussol.
Füstös kiborítja a remete szütyőjét. Kivesz egy zacskó fekete festéket, és a falra önti. Rongyot lila festékbe márt, és finoman átdörzsöli a felületet. Falon a rovátkák feketék maradnak, a lesimított felületen lila. Kör alakú labirintus rajzolódik ki. Füstös hátralép. Egy ablakocskából vékony sugár vetődik a labirintus középpontjára. A labirintus útvesztőjébe rajzolt sötétlila cserebogarak megmozdulnak, folyamatosan vonulnak a lehetséges útvonalon a labirintus középpontja felé.
Füstös a vacogó remetét erővel a labirintus elé teszi. Elrendezi, hogy egyenesen üljön törökülésben. A napsugár most a remete mellkasán lévő tetkóra süt. Remete behunyja a szemét. Fény járja át a testét. Bőre aranyszínűvé lesz, haja és szakálla kiegyenesedik. Bűz, kosz, zavarodottság eltűnik. Háta mögül cserebogarak öntik el a testét. Össze-vissza mászkálnak a testére tetovált vonalak között.
Füstös eléje térdel, fejét a keze alá hajtja. Remete torokhangon az OMEGA hangot kezdi zengeni, és nyomja Füstös fejét lefele.
Füstös ellenáll. Izzadni kezd. Már merő víz, amikor az izzadtsága lilára színeződik. A lila folyadék összegyűlik egy tócsában, aztán váratlanul elfolyik.
A remete ereje csökken, a fényesség elenyészik. Cserebogarak elvonulnak a fal repedéseibe. Füstös föláll, a remete elájul.
Füstös két kezét a melle előtt összerakva mélyen meghajol a remete előtt, és kihátrál a folyosóból. Lemegy (a vizsgálójáratban) a vízszinthez, és tisztára mossa magát.
Kiépített rakpart kíséri a folyót mindkét oldalon. Két-szekérnyi út van rajta, aztán függőleges árvízvédelmi töltés. Ennek a tetején is széles út van, aztán kezdődnek a házak. Általában, mert néhány raktár, műhely vagy műszaki berendezés kinyúlik a víz fölé. De az utak ezeken is átmennek. Minden kikötőhely ki van használva, rakodás folyamatos. Az utakon közepes a forgalom.
Füstös a rakparton sétál, vizslat. Egy raktár mellett lépcső visz lefele, elindul rajta. A lépcső egy csónak-kikötőhöz vezet. Onnan egy keskeny párkányon át lehet jutni a hídfőhöz.
A hídfő egy mesterséges félszigetre van építve. A hatalmas tartóoszlopok közötti terület be van lakva. Legalább 3 tucat tathár (ember méretű és formájú, kutyafejű, bundás lény) van itt. Tisztálkodnak, egymást kurkásszák, felszerelésüket javítják. Játszanak, zenélnek, verekednek és még ezernyi módon kerülik a feltűnést.
Füstös besétál a gyülekezetbe. Két tathár összezárva elállja az útját, de félretolja őket. Néma csend, minden kutyapofa feléje fordul. Már benne van a falka sűrűjében. A földről fölránt egy tekintélyes méretű fekete tathárt.
- Velem kell jönnöd!
Fekete tathár azonnal bever neki egy hatalmas maflást. (A tathárok nem tudnak beszélni, mivel kutyafejűek. Beszéd helyett a verekedést használják, mint a jelbeszéd kifinomult formáját.) Füstös térden rúgja, aztán állon vágja. Egész falka ugatni kezd, a küzdők köré gyűlik. Fekete tathár előre dől, aztán térdre rogyva szédeleg.
Füstös körülnéz. A kör közepén áll. A kör szélén kipécéz egy hatalmas és szépen dekorált tathárt. Bundája sötétbarna, pofáján és vállain fekete. Hasonlóan erős tathárok veszik körül. Füstös hozzálép, megragadja a kardszíját.
- Neked is velem kell jönnöd!
tathár (nevezzük alfának) egy forgással kiszabadítja magát, és forgórúgással vállon rúgja Füstöst. Rúgná, de Füstös aláhajol a rúgásnak, majd felugorva a rúgólábat vállával az égbe feszíti. Közben mindkét öklével megsorozza az alfa belső combját és ágyékát. Alfa hátraesik, a tathárok vicsorogva megindulnak Füstösre.
Közben az ugatásra a városból hatalmas tömegű tathár érkezik a hídfőhöz. Több sorban körbezárják a küzdőteret.
Alfa föláll. Ledobja a kardszíjat és minden magára aggatott felszerelést. Rámorog a tathárokra, hátrább zavarja őket. Amikor újra megfelelő nagyságú a hely a küzdelemhez, szembe fordul a nyugodtan álló Füstössel.
Öklüket összeütik, küzdőállásba helyezkednek. Lazán ugrálva szurkáló öklözéssel próbálják egymás gyenge pontjait. Aztán Füstös beindul. Ütik, rúgják, gáncsolják és lökdösik egymást. Füstös előnye, hogy egyszer már megpadlózta az alfát. Hátránya, hogy nincs olyan jól fejlett fogazata, mint az alfának. Sikerül az alfát vállon átdobva a földre vinni. Ippon! Lábát feszítve hasra fordítja, hátára térdel. tathár falka elcsendesedik.
Füstös egy nyakörvet csatol az alfára, aztán pórázra fűzi. Fölállnak, elindulnak a lépcső felé. A falka némán követi őket. A félsziget kiürül. Csak egy horgász marad a partszélen.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.